Angol git�ros, �nekes, szerz�.
Sz�letett:1945. m�rcius 30. Ripley, Surrey.

 Az 1945. m�rcius 30-�n sz�letett Eric Clapton sz�mos sikeres egy�ttesben fordult meg. A Slowhand (Lass� k�z) m�v�szn�ven is ismert git�ros, �nekes, szerz� az els� - m�g akusztikus - hangszer�t 13 �ves kor�ban kapta. 1962-ben 17 �vesen v�s�rolta els� elektromos git�rj�t. Els� egy�ttes�t, a Roostert 1963 elej�n alap�totta. K�vetkez� �llom�sa, a sikerek elind�t�ja a YARDBIRDS. De itt sem t�lt�tt el hossz� id�t; 65-ben t�vozik �s John Mayall Bluesbreakers-�be ment, hogy a mestert�l tanulva technik�j�t tov�bb csiszolja, t�k�letes�tse. Ebben az �lland�an v�ltoz� fel�ll�s� k�s�r�zenekarban sem maradt sok�ig. �gy �rezte t�bbre k�pes, nem ez az igazi helye. 1966-os t�voz�sa ut�n egy supergroup, a Cream oszlopos tagja lett. A Cream igaz�n nagy sikereket hozott sz�m�ra. Ez id� t�jt m�r egyre t�bb olyan h�zfal volt Angli�ban, amelyet a "Clapton is God" felirat d�sz�tett a k�zrendfenntart�k nem kis bossz�s�g�ra - akik nyilv�n nem rockrajong�k. �m az isteni git�ros ebben a form�ci�ban sem t�lt�tt el t�l hossz� id�t, hiszen a Cream 1968-ban feloszlott. Ezut�n ism�t egy supergroup k�vetkezett, a r�vid �let� de ann�l fontosabb BLIND FAITH. Ez a banda mind�ssze egy albumot jelentetett meg, �s egy 24 �llom�sb�l �ll� amerikai turn� ut�n - szinte m�r szab�lyszer�en - ez is felbomlott. Hogy mi lehetett az oka annak, hogy a legh�resebb zen�szeket t�m�r�t� egy�ttesek - hab�r jelent�sek voltak, m�gis hamar sz�testek? A v�lasz val�sz�n�leg az lehet, hogy ezek a zen�szek mind m�shol szereztek h�rnevet maguknak, �s a m�r h�res, de addig m�s-m�s �ton j�rt zen�szeket a nagy �zleti fog�s rem�ny�ben a producerek �s menedzserek igyekeztek egy band�ba �sszehozni. B�r Clapton nyilatkozata szerint eleinte mindig �s mindny�jan �lvezt�k a nagy emberek �sszj�t�k�t, egy�ttm�k�d�s�t, de hamar r� is untak egym�sra. T�lhajszolt�k �ket a p�nz�hes menedzsment tagjai. Ennek ellen�re minden olyan lemez, amelynek sz�maiban Eric Clapton valaha is j�tszott, a remekm�vek k�z� tartozik. A kor ig�ny�hez, szok�s�hoz h�ven valamennyi egy�ttes lemezeit hossz� instrument�lis sz�l�k tark�tott�k. Ezek k�z�l is kiemelkedtek Clapton �rzelemt�l �thatott, gondosan megszerkesztett sz�l�i. Derek, - mert bar�tai �gy is h�vt�k a git�rost, - a hetvenes �veket egy �jabb, de szint�n r�vid �let� form�ci�ban kezdte, a Derek And The Dominoes-ban. 1971-ben Delaney and Bonnie az �ppen id�szer� egy�ttes, ahol Clapton pengetett. Id�k�zben r�vid ideig beseg�tett John Lenonnak a Plastic Ono Band-be. A sok vend�gszerepl�s k�z�tt �n�ll� munk�ra is volt ideje. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt k�sz�lt el egyik legh�resebb sz�ma - a Layla. Ezt a sz�mot George Harrison feles�g�nek �rta h�dolata jel��l. K�s�bb, hogy, hogysem �ppen � lett a feles�ge. Ilyen el�zm�nyek ut�n eg�sz egyszer�nek l�tszott valamilyen kapcsolatba ker�lni az ex-BEATLES-ekkel - csup�n �gy kellett git�rozni, �nekelni, mint Eric Clapton. 1971. augusztus elsej�n New Yorkban a Madison Square Gardenben rendezt�k a Bangla Desh megseg�t�s�re szervezett koncertet, ahol sz�mos kiv�l�s�g, k�zt�k Clapton is fell�pett. Az �rdekess�g az, hogy a koncertet �pp George Harrison szervezte. A nagy siker� zen�sznek sz�mtalan mag�n�leti probl�m�val kellett szemben�znie: ezek k�z�l legvesz�lyesebb a komoly k�b�t�szerez�s. A szt�r emberi nagys�g�t mutatja, hogy 71-73 k�z�tt egy akupunkt�r�s k�b�t�szer elvon�k�r�n vett r�szt, visszavonulva a nyilv�noss�gt�l. �jra visszat�rve a munk�hoz m�g mindig sok h�ress�ggel zen�lt egy�tt, de l�nyeg�ben csak sz�l�karrierj�t folytatta. Els� �n�ll� fell�p�s�t 1973. janu�r 13-�n a Rainbow Theatre-ben tartotta. A k�vetkez� �vben k�s�r�zenekart szervezett maga k�r�. A folyamatos munka, szerepl�s k�zben a r�gi egy�tteseivel k�z�sen l�pett fel olyan eml�kkoncerteken, mint p�ld�ul a Yardbirds napok. A hetvenes �vek v�g�n � is ott volt a Band b�cs�koncertj�n �s szerepelt a Last Waltz c�m� filmben. A 80-as �vekben hol t�bbet, hol kevesebbet dolgozott �s gyakran l�pett fel a Dire Straits-szel k�z�sen, egym�st k�s�rve. A mag�n�letben szomor� sors� zen�sz �let�nek jelent�s r�sz�t a lelkivil�g�t oly h�en t�kr�z� blues alap� rocknak szentelte. A szerencs�tlens�gek �let�nek �lland� k�s�r�i voltak. A 90-es �vek kezdet�n halt meg kisl�nya, ami nagyon megviselte. Az 1989-es Journeyman bor�t�j�n Clapton arca mindenr�l �rulkodik, amit egy�bk�nt szomork�s blueszen�je m�g jobban kifejez. 1993-ban Unplugged c�m� lemez��rt t�bb Grammy-d�jat kapott. Ezzel azonban nem �rtek v�get megpr�b�ltat�sai: rep�l�szerencs�tlens�gben meghal gyerekkori bar�tja,  a remek bluesgit�ros Stevie Ray Vaughan, enn�l is s�lyosabb fia, Conor hal�la, aki kizuhant egy New Yorki toronyh�z ablak�b�l. Ennek ellen�re, vagy tal�n �ppen ez�rt tov�bb zen�l �s munk�ja nyom�n nagyszer� produkci�k sz�letnek. 2005- ben megjelent albuma a Back Home, mely korong most m�r egy�rtelm�v� teszi, hogy a tizenhatszoros Grammy d�jas Clapton v�gleg hazat�rt a modern klasszikusok k�z�.