1966-ban alakult amerikai zenekar. Eredeti fel�ll�s: John Cale csell�, basszusgit�r, billenty�s�k;                             Sterling Morrison git�r;                             Lou Reed �nek, git�r;                             Maureen Tucker dob, �t�hangszerek.

      Ha New York undergroundjait (f�ldalatti metr��llom�sait) j�rjuk, tapasztalhatjuk, hogy sem a falakat, sem a padokat nem bor�tja b�rsony. Azonban abban az esetben, ha a hatvanas �vek k�zep�n NYC m�v�sztelepeit j�rjuk, k�nnyen el�fordulhat, hogy r�tal�lunk a "b�rsony f�ldalatti"-ra, a Velvet Undergroundra. Az egy�ttes tagjai 1964-ban j�ttek �ssze �s k�s�bb felvett nev�kh�z h�en underground zen�t j�tszottak. Olyan zenei ir�nyzatot k�pviseltek, amely elvonts�ga miatt csup�n nagyon keveseket ragadott mag�val. A csup�n underground �s m�v�szk�r�kben ismert zenekarra 1966-ban olyan jelent�s m�v�sz figyelt fel, mint Andy Warhole. Az egy�ttes ekkori neve Andy Warhole's Exploding Plastic volt, majd k�s�bb �lland�sult Velvet Undergroundd�. Warhole p�rtfog�s�val siker�lt a zenekarnak a Verve kiad�hoz szerz�dnie. Andy Warhole a zen�be nem sz�lt bele, viszont hozott az egy�ttesbe egy n�metorsz�gi �nekesn�t, Nicot. Az egy�ttes 1967-ben jelentette meg els� album�t. M�r az els� korongon meg lehetett tal�lni a zenekar jellegzetess�geit, kiv�l� improviz�l� k�pess�g, hossz� sz�l�k, a diszharm�ni�k �s disszonanci�k felhaszn�l�sa elvont gondolataik kifejez�se c�lj�b�l. A feedback, az er�s�t� �s a mikrofon vagy a git�r k�zti �ngerjed�s tudatos felhaszn�l�sa, �s v�g�l az addig m�g rockzen�szek �ltal sem meg�nekelt t�m�k megsz�laltat�sa egyedi sz�nfoltja volt a band�nak. Az �t m�v�sz-zen�sz azonban mind m�s-m�s elk�pzel�st akart megval�s�tani. A legkomolyabb konfliktus Nico �s a zenekar vezet�je, Lou Reed (1944. m�rcius 2.) k�z�tt alakult ki. Az egyet�rt�s hi�nya miatt Nico t�vozott, sikeres sz�l�karriert kezdett, amely 1988 j�lius�ban agyv�rz�s miatt bek�vetkezett hal�l�ig tartott. A Velvet Underground ism�t quartettk�nt m�k�d�tt. Zen�j�kben �rdekesen �tv�z�d�tt a kem�ny �s a l�gy hangz�s. Dalaik t�m�j�ban megjelent a misztika �s a flower-power jegyei, de gyakran �rtak a v�rosi �let realit�sair�l is. Viselked�s�kkel �s t�rekv�seikkel olyan alapokat fektettek le, amelyeket csak egy �vtized m�lva haszn�ltak fel �s fejlesztettek tov�bb a punk �s a new wave el�ad�i. A n�gy boh�m zen�sz azonban nem b�rta sok�ig egy�tt. 1968-ban t�vozott John Cale (1942. december 5.), �s � is sz�l�karriert kezdett ak�rcsak Nico. Hely�re Doug Yule ker�lt. A zenekar m�g t�bb v�ltoz�st meg�rt, majd a 70-es �vek elej�n felbomlott. A n�gy alap�t� tag k�z�l h�rman �n�ll�an k�sz�tettek albumokat. Cale �s f�leg reed sikeres zen�szek lettek, nagyon sok j� �s sikeres lemezt adva ki. A Velvet Underground nev�vel 1985-ben ism�t tal�lkozhatunk, amikor teljesen v�ratlanul �jraalakultak. 1990-ben szellemi atyjuk, Andy Warhole eml�k�re k�sz�tettek egy korongot Song For Drella c�mmel. Drella, - Warhole beceneve volt - a Cinderella (Hamupip�ke) �s a drakula sz�b�l sz�rmazott. A sz�l�karrierrek mellett 93-ban ism�t �sszej�tt a nagy n�gyes �s egy eur�pai koncertk�rutat k�vet�en kiadtak egy live albumot. Ezt k�vet�en igencsak megn�tt az �rdekl�d�s ir�ntuk, de Morrison 95-�s hal�la megakad�lyozta a folytat�st. M�g ugyanabban az �vben a Velvet beker�lt a Rock Hallhatatlanok klubj�ba. A Velvet Underground olyan egy�ttes amelyet a mai napig csak kevesen �s ugyancsak fel�letesen ismernek, annak ellen�re, hogy nagyon nagy hat�st gyakoroltak a rockzene fejl�d�s�re.