Angol gitáros, énekes, zeneszerző, producer.

Eredeti neve: Robert William Gary Moore

Született: 1952. április 4. Belfast

  Gary Moore a gitársztárok egyike, akinek helyét nagyon nehéz lenne meghatározni a tehetséges zenészek sorában. Azon is csak vitatkozni lehet, hogy milyen stílus állt a gitáros szívéhez a legközelebb. Játszott hard rockot, kapott heavy metal jelzőt, megfordult jazz-rock formációban és végül írt jónéhány blues orientált albumot. Az ír származású énekes-gitáros a Skid Row-ban kezdte pályafutását a hatvanas évek végén. Az általuk játszott zene jó volt de a piacon ebben a stílusban már ott volt a Deep Purple, a Uriah Heep meg a Black Sabbath, akik mellett nem volt könnyű labdába rúgni. A zenekar 1971-es lemeze után önállóan dolgozott, majd 1976-ban csatlakozott az újra megalakult Colosseum-hoz. Három lemezt készít ezzel a csapattal. 1979-ben, a Black Rose kedvéért Thin Lizzy-hez csatlakozik. A szünetben saját együttesével a G Force-al is készít lemezeket, amelyeken már kitűnt nagyszerű gitártechnikája, számainak különleges energiája. Moore-t a dobos Mark Nauseef és a basszusgitáros Willie Dee segítették. 1979 tavaszán a Phil Lynott-Gary Moore alkotópáros átütő sikert ér el a Parisienne Walkways című számmal. Az önálló életet kedvelő gitáros ezután ismét mással próbálkozott, játszott Greg Lake bandájában, majd 1982-ben megalapította a Gary Moore Band-et. A zenekarban - amely nem dolgozik folyamatosan - számtalan muzsikus megfordult már. Többek között Don Airey a Rainbow-ból, Ian Paice a Deep Purple és Whitesnake tag, Neil Murray ugyancsak a Whitesnake-ból, John Sloman aki korábban az Uriah Heep-ben illetve a Lone Star-ban dolgozott. Az 1985-ös, nyárvégi turnéjára Moore új együttest hozott létre, melynek tagjai: Glen Hughes ének, basszusgitár; Neil Carter gitár, billentyűs hangszerek; és Gary Ferguson dob. A turné egybeesett az új stúdióalbummal, mire azonban a lemez sikerré vált, Hughes már nem volt a zenekarban. Közben egy újabb sikerszámot készített Phil Lynottal: Out In TheFields. Lynott 1986-ban bekövetkezett halála után sok számot szentelt barátja és zenésztársa emlékének. A 80-as évek második felében albumai mellett az instrumentális The Loner-rel ért el óriási és osztatlan sikert. Az 1989-es After The War című album zenéje az ír-kelta hagyományokhoz nyúlt vissza. Gary Moore a kilencvenes években visszatért rockzenei gyökereihez és újabban csak bluesos hangvételű alnumokat készít. Mind a Still Got The Blues, mind az After Hours sikeres és zeneileg igen értékes album. 95-ben a BBM project keretében együtt játszott a Cream volt tagjaival, Jack Bruce és Ginger Baker személyében.98-as albuma teljes egészében jóbarátjának Peter Green-nek állít emléket. Hogy mit hoz a jövő azt Gary Moore esetében nehéz megjósolni, de bármi legyen is az, személye mindig garancia a jó zenére.