|
Beszámolók és újságcikkek a 2003-mas Csíksomlyói előadásról
SacRich 2007.02.19. 19:52
Több mint háromszázezren az István, a király csíksomlyói bemutatóján
Több mint háromszázezren az István, a király csíksomlyói bemutatóján
A becslések szerint mintegy 350 ezer néző érkezett Erdély valamennyi magyarlakta területéről és Magyarországról az István, a király csíksomlyói bemutatójára. Az ünnepség megnyitóján Mádl Dalma asszony a hagyományok megőrzésének szükségességéről szólt. Az István, a király rockoperáról elmondta: egy korszak, egy generáció zenéje, ugyanakkor az útválasztásról, az egész magyarság jövőjét meghatározó döntésről szól.
Az eredeti szereposztásból a Koppányt megszemélyesítő Vikidál Gyula, és az öreg regös szerepében éneklő szövegkönyvíró, Bródy János lépett színre Csíksomlyón. Az Istvánt alakító Varga Miklósnak a királydombi bemutatón csak a hangja szólt.
Az erdélyi bemutató rendezője és koreográfusa Novák Ferenc, a húsz évvel ezelőtti előadás koreográfusa volt. Sarolt szerepét Kováts Kriszta játszotta. Az előadók között több erdélyi származású volt, páran közülük gyermekkorukban az akkori román hatóságok zaklatásainak voltak kitéve az István, a király hallgatása miatt.
Az előadás táncjeleneteit a Honvéd Táncszínház, valamint a sepsiszentgyörgyi Háromszék Együttes és a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncművészeiből verbuvált csapat mutatta be. A darabot a pünkösdszombati csíksomlyói búcsúk színhelyén, a két Somlyó hegye közötti nyeregben emelt Hármashalom oltárszínpadon vitték színre.
A becslések szerint mintegy 350 ezer néző nem csak a környékről, de Erdély valamennyi magyarlakta területéről érkezett Csíksomlyóra, és nagyon sok magyarországi gépkocsit lehetett látni a környéken.
A belépés ingyenes volt, az előadás mintegy 30 millió forintot kitevő költségeit támogatók fedezték. A szerzők a rockopera két évtizede tartó töretlen népszerűségét mondanivalója időszerűségével magyarázzák. Szörényi Levente a bemutatót megelőző sajtótájékoztatón kifejtette, hogy 1983-ban sajátos társadalmi, politikai helyzetben mutatták be az alkotást. Mint mondta, nem hiszi, hogy az István, a király indította volna el a magyarországi rendszerváltást, de kétségtelenül sokak számára hihetetlenül merész vállalkozás volt.
Bródy János elmondta: a közép-kelet-európai kis népek örök dilemmája határt vonni a nemzeti önrendelkezés és az európai beilleszkedés között. Úgy kell megtalálni az európai közösségbe az utat, hogy a nemzeti jegyek lehetőség szerint ne sérüljenek. Véleménye szerint kellő bölcsességgel, megfontoltsággal a tragikus helyzetek elkerülhetőek lennének, de amíg ezek a konfliktusok léteznek a társadalomban, a darab mondandója érvényes marad.
A kilencvenes évek elején voltak már próbálkozások a rockopera erdélyi, csíksomlyói bemutatója megszervezésére, de - mint a sajtótájékoztatón hangsúlyozták - nem a román hivatalos személyek gátolták meg a mű előadását, hanem a különböző magyar szervezetek közötti ellentétek, nézeteltérések. Az előadás az Ezer Székely Leány Napja egész napos rendezvénysorozatát zárta. Az Ezer Székely Leány Napját évente szervezik meg Csíksomlyón.
A találkozót 1931-ben kezdeményezte Domokos Pál Péter neves néprajzkutató a népdal, a néptánc, a népzene és a népviselet megőrzése, továbbadása és népszerűsítése céljából. Mint megannyi hasonló rendezvényt, amit nem lehetett a kommunista ünneprendszerbe beszorítani, ezt is betiltották. 1990-ben indult újra a találkozók szervezése, 2000 óta a rendezést az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány vállalja magára.
(MTI 2003. július 6., vasárnap)
---------------------------------------------------------------
István, a király Csíksomlyón
Szavakkal ki nem fejezhető hangulatban zajlott le Csíksomlyón július 5-én, az Ezer Székely Leány Napja rendezvény záróakkordjaként, Erdélyben első alkalommal bemutatott, Szörényi Levente § Bródy János - István a király rockopera. A közel fél millió magyar, már a délelőtt folyamán elindult, a két Somlyó-hegy közötti nyereg felé, hogy még idejében jó helyet foglaljon és úgy csodálhassa a fantasztikus produkciót.
20 évet kellett várnia az erdélyi magyarságnak erre a nem mindennapi eseményre, amelyre gyerekek, fiatalok és idősek, nem számolva a meredek hegyoldallal, valamint a zuhogó esővel, (mely majdnem az előadás kezdetéig tartott!) is szívesen eljöttek, úgy az ország határain belül, mint azon kívül élők.
Novák Ferenc rendező-koreográfus vezényletével Varga Miklós - István, Vikidál Gyula - Koppány, Kováts Kriszta - Sarolt, Novák Péter - Torda, Bródy János - az öreg regős szerepében és a többiek is: Fazakas Juli, Tarján Pál, Molnár Zoltán, Schmidt Ferenc, O. Szabó István, Domokos László szenzációsan szerepeltek.
Kitűnő táncokkal varázsoltak el a budapesti Honvéd Együttes, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, valamint a Háromszék táncegyüttes tagjai. A kitűnő fény és hangtechnikával tarkított előadást a Magyar Televízió 2-es csatornája, élőben közvetítette, a Mária-kegyhelyről. Boldizsár Miklós - Ezredforduló című drámája alapján készült István, a király rockopera, mindenképp összetartásra ösztönözte az erdélyi magyarságot a Csíksomlyó feletti Hármashalom oltárnál. A 35 millió forintba került produkció végén, vastapssal jutalmazták sorra, az előadás szereplőit, szerzőit, és kivitelezőit. A tömeg a tűzijátékot és a himnusz eléneklését követően, egyszerűen nem bírt megmozdulni, úgy tűnt, valamit vár még... Az éjfélbe nyúló órákban, a tömeg lassan leereszkedve a völgybe dudorászta: ..... Hol van a magyar szabadság, hol van a haza?.....majd civilizáltan hazatért, bebizonyítva (ha még szükség lett volna rá), hogy Erdélyben a magyarság demokratikusan viselkedik és gondolkodik. (Bardócz Péter, brasso.ro 2003-07-06)
-------------------------------------------------------------
Valóra vált álom: István, a király Csíksomlyón
Valóra vált egy álom: szombat este Csíksomlyón láthattuk, hallhattuk az István, a király című rockoperát. Nagy változásoknak kellett bekövetkezniük, hogy részesei lehessünk ennek az eseménynek. A húsz évvel ezelőtti budapesti bemutatót követően tiltották még a meghallgatását is, ráijesztettek, meghurcolták, aki becsempészte Erdélybe a lemezt, mégis dúdolták, énekelték diákok és meglett felnőttek minden lehetséges alkalomkor. 89-ben fordult egyet az idő kereke, jöttek volna szívesen hozzánk szerzők és szereplők, de sokáig útját állta a szűklátókörűség a csíksomlyói bemutatónak. Mindannyiunk örömére, most végre eljött az ideje.
A délutáni eső nem ijesztett el senkit, százezrek - becslések szerint több mint 350 000-en - tapsoltak, énekeltek, ujjongtak az előadáson. Városbeliek s messzi vidékekről érkezettek, aki tehette, vendégül látta rokonát, ismerősét ezen a napon, hogy együtt éljék át a katarzis erejű élményt.
Egész múlt hét az előkészületek jegyében telt el, előbb a Honvéd, a Háromszék és a Hargita együttesek táncosai kezdték el a próbát délelőttönként a Jégpalotában, esténként az előadás helyszínén, később bekapcsolódtak a főszereplők, végül megérkeztek a szerzők, producerek. Újságírók, érdeklődők követték nap mint nap az előkészületeket, Novák Ferenc rendező-koreográfus az idő szorítása ellenére talált lehetőséget a sajtó tájékoztatására. Éltünk vele, lapunkban mindennap tudósítottunk a készülődés különféle fázisairól. Szombat este jelentette a csúcsot. Hatalmas tömeg gyűlt össze a hegyoldalon. Több tényezőnek köszönhetően. Mindenekelőtt a darab, a szereplők hallatlan népszerűsége, a mű hazafias, magyarságtudatot erősítő tartalma vonzotta a nézőket, de szerepe volt ebben a profi módon megszervezett hírverésnek, s nem utolsósorban a jó időzítésnek, az előadás és az Ezer Székely Leány Napja rendezvénye egybekapcsolásának.
Szereplők, hang- és fénytechnikusok, nézők egyaránt kitettek magukért ezen az estén. Varga Miklós, Vikidál Gyula, Bródy János, Kováts Kriszta, Novák Péter meg a többiek szereplésén érződött, hogy élmény számukra az élményszerzés lehetősége az ideális helyszínen. A rendező határozottságának, tekintélyének, nagyfokú szaktudásának köszönhetően öt nap alatt összerázta a három táncegyüttest, így szombat este már zökkenőmentesen peregtek a próbákon többször megismételtetett tömegjelenetek. Kedves színfoltot jelentettek a színpadon a csobotfalvi, csomortáni, csíksomlyói gyermekek.
A műszakiakat dicséri, hogy a hegyoldal minden pontján tisztán lehetett hallani a szereplőket. 70 ezer wattos hangszórók biztosították ezt, a kivetítőkön a színpadtól távolabbra szorulók is követhették az előadást. Több száz fényszóró, magasba szökő lángnyelvek, pompás tűzijáték fokozta az előadás látványosságát.
A nézők sem voltak passzív résztvevői az előadásnak, sokan együtt énekelték a szereplőkkel a jól ismert számokat. Igazuk lehet azoknak az 1983-as királydombi előadáson is jelen lévő nézőknek, akik hatásosabbnak tartják annál a mostani csíksomlyói produkciót. Nem csak a helyszín, a nagyobb tömeg miatt, Erdélyben, a Székelyföldön jobban megértik, jobban átérzik a darab mondandóját, mint az anyaországban. Magyarként csak úgy tudunk európaivá lenni, ha sikerül magyarnak megmaradni szülőföldünkön. Durva bántások, kihívások, ellehetetlenülő életfeltételek teszik próbára türelmünket, erőnket, kitartásunkat. Elsősorban önmagunknak kell önmagunkon segítenünk, de véreink erkölcsi, anyagi támogatása nélkül nem boldogulhatunk. Az István, a király szombati előadása fontos erkölcsi támasz számunkra. Konkrét tett, üres ígéretek, hitegetések helyett. Köszönet érte. Köszönet mindenkinek, aki részes az élményszerzésben. A vissza nem hőkölő, konok itthoni szorgalmazóknak, óhajuk anyaországi meghallóinak, az anyagi áldozatokat vállaló támogatóknak. Nem fölöslegesen kidobott pénz az előadásra fordított 30 millió forint, megfogan, hat, él és éltet az István, a király üzenete.
Közel volt már éjfél is, mire véget ért az előadás, de a tömeg még sokáig a helyén maradt. Ünnepelték az élményszerzőket. Biztatóként, hogy szívesen látottak lennének Csíksomlyón a trilógia másik két darabjával, az Attila, Isten kardjával és a Veled, Urammal is.
(Borbély László, Hargita Népe, 2003. július 7.)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
